Névnapköszöntő

2018. április 25., szerda. Ma Márk napja van.
Szeretettel köszöntjük mindazokat, akik ma ünneplik névnapjukat. Holnap Ervin napja lesz!
 

Veres-Kovács Attila

 

Nagyvárad-Olaszi református lelkipásztor

egyházépítő, kultúraszervező és honismereti munkássága

 

Szilágycsehben született (1953. december 12-én) és nevelkedett hitüket gyakorló református munkásemberek második gyermekeként. Neveltetésében két hagyománytisztelet találkozott: anyai ágon Szilágyság, apai ágon a kalotaszegi Bánffyhunyad, melyhez hűséggel kötődik. Végigkísérte egész munkásságát mindkét hagyomány tisztelete és ápolása. Érettségi oklevelet szülővárosában szerzett, ahol kiváló tanárok oktattak. A tizennyolc érettségizett osztálytársai közül tizennégy egyetemet végzett. Kolozsvárról származó fiatal osztályfőnöke középiskolai diákjait a klasszikus műveltség és a népi kultúra éltetésére nevelte. Filmklubjukban közösen készült játékfilmjük országos díjban részesült 1972-ben.

A Kolozsvári Protestáns Teológia elvégzése után (1972-76) lelkészi pályáját Nagyvárad-Velencén segédlelkészként kezdte, majd a Szatmár-megyei Patóházán szolgált két évet, a Bihar-megyei Fugyivásárhelyen tíz évet, és a Nagyvárad (belvárosi) Olaszi gyülekezetben 1990. április 2-től. A ’89-es változások idején (december 22/23) Balogh Barna lelkésszel és családjával együtt védték a randalírozó huligánoktól az időközben elmenekült Papp László püspök parókiáját Olasziban (Libertatii 42). Létrehozták az egyházkerület működésének folytonosságát biztosító Ügyintéző Bizottságot, visszavéve az egyházkerület régi nevét (Királyhágómelléki), megszervezte Gavrucza Tibor székelyhídi lelkésszel a volt Református Kultúrház és Inas Otthon (Teleki u. 27) épületének visszafoglalását, beleköltöztetve a bihari egyházmegye irodáit, illetve a harangszó szerkesztőségét. Az épület a kommunista párt iskolájának székháza volt. Feljárva az egyházkerületet, megszervezte néhány kollégája társaságában az egyházkerületi választásokat március folyamán. Így vált lehetővé, hogy a Királyhágómelléken már május 4-én beiktatható lett az új egyházi vezetés, Tőkés László püspökségével. A világraszóló beiktatáson, melyet személyesen szervezett és vezetett le,  számos televízió tudósító vett részt az akkor hősnek számító új püspök személye miatt.

1990-1994 között püspökhelyettesként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület intézményeinek alapításában meghatározó szerepe volt: Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Sulyok István Református Főiskola, Harangszó c. gyülekezeti lap létrehozásában. Főiskolai óraadó tanárként vallás- és művelődéstörténetet adott elő nyolc éven keresztül.

Püspökhelyettesként az egyházkerület külügyi osztályát is vezette, kialakítva a változások után nemcsak az egyházkerület, de a gyülekezet külföldi, gyümölcsöző kapcsolatait is. Az Egyesült Államokban tett többszöri körútja során a Presbiteriánus Egyház (PC-USA) meghívására negyven államban tartott előadást egyházaknál, zsinatokon és egyetemeken a közép-kelet-európai egyházi és társadalmi helyzetről. Ugyanez a tartalma az Egyházak Világtanácsának az ausztráliai Canberra-ban 1991-ben tartott 22. Nagygyűlésén való részvételének is. Ugyanakkor végiglátogatta Tőkés László társaságában az ausztráliai kontinens nagyvárosainak magyar közösségeit.  Külügyi munkássága eredményeként vált lehetővé az, hogy külföldi delegációknak feltárja Erdély-országunk szépségeit és magyar örökségét, szertekalauzolva őket.

Tíz éven keresztül szervezte a Megtartó erő nevű ifjúsági nyári tábort, melybe a Kárpát-haza minden utódállamából hívott református fiatalokat egymás honának jobb megismerésére. A tábort évenként más ország területén szervezték együtt a magyarországi partnergyülekezet lelkipásztorával, Dr. Kocsis Attilával. Alkalmanként negyven-ötven fiatal vett részt ezekben a hit- és értelem-fejlesztő, nagysikerű táborokban. Nemcsak barátságok, de házassággal végződő szerelmek is szövődtek nyaranta.

Munkássága fontos eleme az a törekvése, hogy gyülekezetének tagjaival megismertesse szűkebb és tágabb pátriájuk természeti-, épített és művészeti alkotásokban gazdag örökségét. Ennek érdekében évente tanulmányi utakat szervez Belső-Erdélybe, Magyarországra és egy másik európai kultúra megismerésére. A ’89-es változások után a gyülekezetépítésnek ez a különös eszköze nemcsak a honismeretet gyarapította, de egymáshoz is közelebb hozta a gyülekezeti tagokat, a közösen szerzett élmény hatására.  A kilencvenes években alakult gyülekezeti ifjúsági kórussal bejárták a Kárpát-medence több utódállamát. Később a gyülekezet felnőtt tagjait és kórusát vitte honfeltáró körutakra. A nagy körültekintéssel megszervezett tanulmányi kirándulásaikra úgy készíti fel gyülekezeti tagjait, hogy ismeretterjesztő füzetet szerkeszt a látnivalókról és a megjegyzendő értékekről. Az utazásaik emlékét vetített képes és népszerű ismeretterjesztő elbeszélés formájában osztja meg más közösségekkel is szerte a Pártiumban, erősítve ezzel a hazai magyarság értékeinek ismeretét.

1994-96 között kezdeményezte és levezette - parókiája kertjét felajánlva - a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központot felépítését. Közösen használva az Egyházkerülettel, nemcsak a város, de az egész Pártiumban jó nevet szerzett az itt zajló közművelődési és egyházépítői tevékenységekkel. Múzeumterme az egyházi kincsek őrhelyévé is vált, miközben több iskola diákjainak szolgál öntudaterősítő iskolán kívüli tevékenységnek. Kalauzolásával nagyon sok anyaországi turista került közelebb a közös értékeinkhez. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) szinte minden megjelent könyvét ebben a nemesen egyszerű, szakrális térben mutatta be. A Lorántffy Központ nemcsak az egyháziaknak otthona, hanem civil szerveztek gyakori rendezvényeinek színhelye is. Olyan, mint Nagyvárad magyarságának háza, a magyarság egyik központja.

Tizenhat éve szerkeszti a Kárpát-hazában egyedülálló, vasárnaponként és ünnepnapokon folyamatosan megjelenő gyülekezeti újságját, a Vasárnapi Üzenet-et, melyben nemcsak az istentiszteleti és gyülekezeti tudnivalókat közli, hanem a magyar kultúra, művelődés és történelem legfontosabb ismereteit is. A gyülekezet hitbeli erősítésének és keresztyén nevelésének célját szolgáló népszerű lapját nemcsak a reformátusok, de más felekezetűek is előszeretettel olvassák és adják kézről-kézre. 

Könyvet szerkesztve emlékezett meg a Váradi Énekeskönyv születésének 445., valamint az Olaszi templom építésének 210. és 225. évfordulójáról. Zene- és éneklés-szeretete vezette a Bihari Református Egyházmegye lelkészkórusába (Vox Pastoris) is, melynek nyolc éve alapító tagja és fellépéseinek egyik szervezője.

A helytörténeti emlékek feltárása érdekében presbitertársával együtt kezdeményezte Nagyvárad sokoldalú tudósának és művelődésszervezőjének, Sándorffy József emlékkövének felállítását az Olaszi templom parkjában.

A város templomainak sorában is kiemelkedő 18. századi műemlék értékű templomát váradi szolgálata alatt többször is felújíttatta, szépíttette, állagát igyekszik kitartó munkával jó állapotban megőrizni, teljes tetőfelújítással, többszöri belső- és külső javítással. Szorgalmazta a második világháborúba elvitt nagyharang helyébe új harang öntetését. Így költözött új nagyharang 2015 őszén az Olaszi templom tornyába.

A modern hírközlésben, médiában is bizonyította jártasságát. Már mindjárt a ’89-es változásokat követően a váradi magyar televízióadásokban vallásos műsort szerkesztett, az egyházkerületben bábáskodott a református rádióadások beindításában 2004-ben, melyet a Partium Rádió sugárzott, főszerkesztője volt nemcsak a vallási műsornak, de beindította a Támaszpont című élő adást, a neves emberek példájára támaszkodó üzenettel. 2008 adventján pedig az Erdélyi Mária Rádió hullámhosszán szerkeszt református adást heti fél órában, mely kivívta az erdélyi szórványban lakó reformátusok és magyar katolikusok elismerését.

Nem utolsó sorban, kitartó küzdelmet folytat konfirmándusai, a gyülekezet ifjúsága, valamint lelkésztársai körében is a szép, igényes magyar beszéd éltetéséért, a magyar irodalom és költészet népszerűsítése érdekében. Igehirdetésének nyelvi gazdagsága és kifejező ereje élménnyé teszik az istentiszteleti részvételt. A helyi sajtóban és szaklapokban megjelenő írásai nemcsak az egyházi esemény megörökítését, hanem kultúraközvetítés célját is szolgálják.   

Az Úr hűséges szolgáját tragikus hirtelenséggel hívta vissza 2017. december 19-én a Nagyvárad-Olaszi református egyházközség lelkészlakából.

Emlékét megőrzi a hálás gyülekezet!

 

 

 

Bejelentkezés

Látogató számláló

Mai látogatók 258
Ezen a héten 1025
Ebben a hónapban 7694
Összes nap 14281

Oldalainkat 2 vendég és 0 tag böngészi

 
 
 
 

www.nagyvaradolaszi.ro / Minden jog fentartva!
Ha eszrevetele van a honlappal kapcsolatban vagy szeretne on is egy hasonlo weboldalt irjon a webmesternek: webmester@nagyvaradolaszi.ro